Helyzetjelentés

Nincs különösebben semi mondanivalóm, most egyedül vagyok itthon kb. egész héten és szétunom a fejem, már kedden bepakoltam Balcsira mikor még csak most hétfőn megyünk majd. Remélem addigra kicsit jobb idő lesz, bár míg itt tegnap szakadt az eső mások szerint a Balatonnál remek idő volt. Egyre jobban izgulok az átsorolás miatt, bár most kicsit el is vesztettem a reményt. Eddig még reménykedtem, hittem magamban, de tegnap megnézve a neptunt olvastam egy üzenetet, miszerint 6 embert vesznek át keményen a mi szakunkról meg egy másik szakról közösben. Hát, vagyunk vagy 200-an szerintem, jó ebből mondjuk fogalmam sincs mennyi államis, meg páran talán el is mennek, de komolyan, mennyi esélyem van, hogy benne vagyok abban a 6-ban? Semennyi. Én én még mindig reménykedek, és akkorát fogok koppanni hogy csak na. Mindegy, éljünk a mának, vagyis a jövő hétnek, egy hét Balcsi Zsófival. Nem tudom vártam-e már valamit ennyire, de kicsit aggódom az időjárás miatt. Nem ronthatja el a nyaralásunkat az az idióta időjárás. Ugyanis nekem ez az egy hét lesz kb. és utána semmi más nyaralás. Mostanában ahogy olvasom Roziék blogját, akik jelenleg Szöulban vannak (összesen azt hiszem 3 hétre mentek ki), egyre inkább úgy érzem, hogy el akarok menni itthonról, világot akarok járni, tapasztalatokat akarok szerezni. Várom már Ausztráliát, bár még rettenetesen messze van, persze lehetne előbb, de nem akarok halasztani, tehát még várhatok 2,5 évet. Nembaj, akkor majd én is minden napomról beszámolok és majd minden ismerősöm az én blogomat fogja olvasni, hogy milyen kalandokba keveredek *-* Természetesen még mindig jó lenne egy barátot vinni magammal, de majd meglátjuk. Mostanra ennyit szántam, pápáá. :)

Szlovákia mínusz az álmok

Pénteken este megérkeztünk Szloviba, bár az út nem volt zökkenőmentes, mivel nagy viharokba keveredtünk. Este pedig elefánt méretű molylepkékkel küzdöttünk anyuval, de mondhatjuk, hogy nyertünk. Szombaton elmentünk Kežmarokba egy ilyen mesterségek ünnepe szerű dologra. Nem volt túl izgalmas, de legalább kürtőskalácsot ettem, miután már az egész család átkozott, hogy minek kellett ez nekem (merthogy fél órát kellett rá várni) :D De kaptam és ez a lényeg ˘˘ Vasárnap fogtuk magunkat és délután elmentünk gombászni egy viszonylag messzi erdőbe (kocsival kb fél óra az út), mert igen, mi szoktunk családostul gombászni kint, már nagyjából tudom is, hogy melyik a jó gomba és melyik a rossz ^^ Visszatérve, alig találtunk valamit, még nem nőttek ki a kis gombácskák, tehát tök feleslegesen baktattunk hegynek fölfelé meredek helyeken, el is csúsztam párszor. Már az erdőben is hallottuk, hogy dörög az ég, apám bíztatott, hogy ha nem a medvék (mert hogy vannak!), akkor a villámok fognak minket kinyírni. xD Mondom remek, egyik halál jobb mint a másik. Végül csak lejutottunk a kocsihoz. Ennek is meg van a története. Mert nekünk nem ugyan ott kell visszamenni ahol felmentünk, nem, olyan helyeken jártunk ahol még ember soha, nyakig érő gazban, meg mocsárban és olyan kis öklömnyi szélességű ösvényeken, amin ha megcsúszik az ember lazán csúszik le vagy 5-6 métert a kövekre. Az utacska végén pedig még le kell küzdeni magunkat egy kb 1,5-2 méter magas majdnem teljesen függőleges cuccon. Na igen, leküzdöttem magam, de hogy? Hát megvizslattam egy már kidőlt fácskát, hogy stabilan van-e ott fent, és stabilan volt..belekapaszkodtam és elindultam lefelé, erre megindult a fácska is, tehát már ketten csúsztunk lefelé, de végül seggelés nélkül leértem. Mikor már nagyjából ültünk a kocsiban, akkor elkezdett csöpörögni az eső, oké siessünk haza. Mentünk kb. 200 métert és bumm. Valami a szélvédőnek vágódott. Nagybátyám utólag azt mondta, azt hitte valami gyerek szórakozik és kővel dobálja a kocsit, de rá kellett jönnünk, hogy ez nem kő. Ping-pong labda nagyságú jég kezdett el esni. Nagybátyám egyből megállt, és kicsit visszatolatott egy nagy fenyő ágai alá, hátha jobb lesz úgy a helyzet, de nem lett jobb, közben hátulról meg majdnem belénk jöttek, mert persze jégesőben 100-al kell menni -.-' Elindultunk mi is, hátha csak felettünk van ilyen jégeső, közben takartuk az arcunkat mert komolyan azt hittük, hogy be fognak törni az ablakok, nagyon hangos volt a kpogás alig hallottuk mit mond a másik. Mentünk kicsit, és akkor még az eső is rákezdett a jég mellett, tehát nem láttunk semmit, persze ennek ellenére mentünk tovább. Kb. 15-20 percet mentünk folyamatos jégesőben halálfélelemmel, míg végül kiértünk a viharból és épségben hazajutottunk. Hétfőn átmentünk nagynénémékhez, mert ott volt épp unokatesóm meg a 10 hónapos pici babája is. Először megijedt tőlünk a babuci, de nem nagyon, csak egy kis hüppögés volt, utána már csak mosolygott és nevetett egyfolytában. Nagyon jól elvoltam vele amíg a többiek kimentek cigizni, felfedeztük a nappalit. :) Még nem tud járni, csak négykézláb, de azért már próbálkozik felállni, és bár segítséggel, meg lábujjhegyen, de már megyeget is. :D Tündérke, egyszerűen imádom, kár, hogy évente max 1x látom, így nem fog rám emlékezni :( Kedden felmentünk a magas Tátrába, a szokásos kis helyünkre a Štrbské Pleso-hoz. Ez egy tengerszem, egy kis tó a hegyekben, gyönyörű tájjal körülvéve. A gyerkőcök elvoltak egy jó ideig az elektromos kisautókon kishajókon mit tudomén miken, amiken még anno én is sokat játszottam. :D Aztán körbesétáltuk a tavat, mert tök jó kiépített út van körülötte, de tele van fákkal az egész, így olyan mintha abszolút a természetben sétálnánk. Sok képet csináltam ott, tök jók lettek. :) Aztán szerdán végre hazajöttünk, már mindenkinek hiányzott egy kis magány, hiszen ott 9-en voltunk egy lakásban. :D Pénteken anyuék elmentek Velencébe, majdnem lekésték a buszt, mert 5:20kor keltek a busz meg 5:30kor indult, de összekapták magukat és elérték. :D Vasárnap már jöttek is haza, kifáradtak nagyon de élvezték, én meg élveztem, hogy kaptam szép nyakláncot fülbevalóval, meg egy igazi velencei maszkot, persze csak kicsit. :D Hétfőn megyünk Balatonra Zsófival, már össze is csomagoltam nagy unalmamban. Alig várom már, bár elvileg elég rossz időnk lesz, de nem érdekel. :D Nah, remélem Miss Friday Anita végre boldog, minden nap megzaklat ezzel a bloggal :D <3

Utazás előtt

Gondoltam utazás előtt még írok egy bejegyzést, hogy Anita ne legyen annyira szomorú amiatt, hogy pár napra itt hagyom. Szóval holnap délután elutazunk Szlovákiába a rokonokhoz. Várom is meg nem is, fárasztó ott lenni, de évente egyszer csak kibírjuk. Hm, ma megint voltam tornázni, és kijelenthetem így 3 alkalom után, hogy ez soha sem lesz könnyebb :D Persze már nem olyan vészes mint elsőre, remélhetőleg többé olyan izomlázam sem lesz, bár aggódom, mert most vagy 6 alkalom kimarad a nyaralások miatt, meg amiatt, hogy 3 óra el is marad. Hát de ez van, max megint szenvedek egy hétig szörnyű izomlázzal. Akartam írni a mai álmaimról, mert hogy 2 is volt. Mondhatni 2 rémálom. Az elsőről nem is nagyon akarok írni, borzasztó volt, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy álmodhattam ilyet. Ha elmondanám valakinek, tuti őrültnek nézne. A második álom a világvégéhez kapcsolódott. Furcsa mód én azt álmodtam, hogy egy nagy özönvíz lesz, fogalmam sincs miért pont ez. Először bent voltunk egy elég sötét helyiségben, ahol ágyak voltak, az egész olyan volt mint egy alvó helyiséggé alakított raktár. Sokan voltunk itt, de leginkább a gimiből, mintha az összes osztály ott lett volna, de voltak ott mások is, például akiket kalocsán ismertem meg. Aztán hirtelen kinyílt a nagy kapu, azt jelentette, hogy amilyen gyorsan csak tudunk, ki kell rohannunk, mert eljött az idő. Kint kis golyó alakú 'fülkék' voltak, lábakon áltak és mindegyiknek nyitva volt az ajtaja. Odarohantunk egyhez, és Zsófi bemászott, de valamiért az nem volt jó, ezért bemásztam egy másikba és hívtam Zsófit is, de ekkor felkapta a szél a kis fülkéket, és egyfolytában Zsófinak kiabáltam, de azt hittem, hogy többé nem látjuk egymást..aztán mégis, mikor a szél lerakta a fülkéket, szóltam neki, hogy azonnal másszon át, át is mászott. Körbenéztünk a fülkében, volt benne víz, élelem és takarók, így a vízen lebegve kellett volna túlélnünk amíg nem jön segítség, de ekkor magamhoz tértem. Hát igen, ilyen baromságot is csak én tudok álmodni :D Legyen már augusztus..persze nem akarom a nyár végét, nem akarom a sulikezdést, de meg akarom már tudni, hogy átvettek-e államilag támogatottra vagy sem, ugyanis csak úgy a vicc kedvéért, kicsit nőtt a tét, mivel emelték a tandíjat. Jó nem olyan sokkal, de mit gondolnak, eddig könnyen kiperkáltuk a pénzt? Nekik így is egy rakat van, most komolyan tovább kell szivatni minket? Úgy látszik itt tényleg csak az kaphat diplomát, aki meg tudja fizetni, mivel rohadt kevés az államis hely..Na mindegy, hiszen úgyis mindegyikünkből csak diplomás utcaseprő lesz :D Na, szerdáig biztos nem lesz új bejegyzés, de utána újságolok :)

Sömmiség

Csak, hogy legyen Anitának mit olvasnia :D Ma nem sok történt, azt kivéve, h beparáztam, hogy megint miattam ázik az egész panel. xD Egyszer már volt, h pont nálunk volt csőtörés, én egyedül voltam itthon, nem bírtam elzárni a lenti csapot, a házmester sem sokat segített..nah akkor az egész, de tényleg az egész lakásunk elázott..a szőnyegek napokig száradtak de hát büdös is lett meg minden xD Most meg szintén egyedül voltam itthon, és mostam, pont leállt a mosógép, és tudni kell, hogy mindig attól parázok, h kiereszt a víz, mert volt már ilyen anyummal :D És hallom, hogy csöngetnek, de mire kiértem a házmester már pont ment be a liftbe és azt hallom, hogy azt mondja h most nem fogja elzárni a vizet. Rohanok be a fürdőbe, de sehol semmi, mondom ne szopasson senki ezzel :D Aztán kiderült h a 2.-on volt beázás, de nem tudtuk meg végül honnan eredt, de nem tőlünk az biztos :D Hm, most meg undival beszélgettünk az álmainkról, elszoktuk mondani a hülyeségeket. :D Azt mondta, hogy a Hawaii Five-0-val álmodott, mondom neki csak nem beszélek egy kicsit sokat róla? xD Mondta, hogy Dannoval álmodott o.O Én meg meséltem neki, hogy én meg Kono-val (a csapatban az egyetlen csaj, és nem szerepelt más a H50-ból az álmomban..o.o). Azt álmodtam, h szörf versenyen voltam, meg Kono is, és így dicsekedve mondtam neki, hogy a következő csapatos szörf versenyen is indulok, erre mondta, hogy ő is és megkérdezte, hogy kik lesznek a csapatomban. Én meg mint aki leplezni próbálja, hogy még sehogy nem áll, nagyon magabiztosan állítottam, hogy még senki, de addigra úgyis összehozok egy csapatot. xD Tehát vicces volt :D Közben meg most kitaláltam, hogy nekem kell egy kamera, még ha olcsó is meg minden, de akkor is kell, mindent meg akarok örökíteni, meg kisfilmeket csinálni esetleg :D Már ki is néztem párat, nehéz lesz beadni mondjuk anyáméknak xD Hm, mára azt hiszem ennyit :D

Torna

Hm, mostanában nem történik sok minden velem, a nyaraim általában a punnyadásról szólnak. De tegnap este elmentem tornázni. Fél 7-től 8-ig tartott és Anettel együtt mentünk, ő rendszeresen jár oda, tőle tudtam meg ezt a lehetőséget. A tornát Rubint Réka szokta tartani, és nagyon kemény volt, 90 perc FOLYAMATOS mozgás. :D Nem volt pihi, bár én magamnak néha engedélyeztem pár másodpercet, amíg ittam. xD Legközelebb elrángatok magammal valakit esküszöm. :D Hazaérve hulla voltam, bár olyan jólesően fáradtam ki. A baj csak az volt, hogy el kezdett fájni a fejem, aztán belaktam, nem is olyan sokat, mégis hányingerem lett tőle, így már 10kor bealudtam. Mondjuk ez nem hátrány, így mikor reggel fél 8kor magamhoz tértem, teljesen kipihent voltam. :D Lehet ezt kéne alkalmaznom suli időben is. xD Ezt leszámtva (meg azt, hogy közben majd meghaltam) tetszett a torna, és el fogok még menni, főleg így Balcsi előtt. :D Mondjuk ma mikor felkeltem..azt hittem összeesek ahogy felkeltem az ágyból, a lábaim alig tartanak meg, remegnek és folyton ki akarnak bicsaklani alólam, de kibírom. xD Valamit valamiért..legalább lesz mire panaszkodni és legaláb nem lustulom el a nyarat. :D Tényleg, szerdán elmentünk étterembe vacsizni tesóm és apán névnapja alkalmából, meg szüleim 30. házassági évfordulójának alkalmából (tehát csak én nem ünnepeltem semmit xD). Mondjuk vicces volt, első hely ahová mentünk, nah azt inkább otthagytuk, egy putri volt, így átmentünk máshova, nem volt egy nagy cucc, de már ott maradtunk, és ettünk fincsi kajákat, a hangulat is jó volt. :) Apu meglepte anyut egy velencei úttal (mármint Olaszországban), de csak 3 napos buszos út lesz. Fú már nagyon várom a Balatont, folyton tervezgetek, de még olyan messze van. :D Előtte még Szloviba is kimegyünk, bár azt kevésbé várom. xD Ma nem valószínű, hogy történik velem bármi izgi, úgyhogy ennyit mára. :D