Álom ismét :D

Rég nem írtam ide :/ Azóta túl sok minden történt, hogy mindent elmeséljek, ezért most csak a tegnap esti álmomról írnék, mert valami hihetetlenül jó volt :D Életem leghülyébb és legjobb álma volt. Benne volt minden aminek benne kellett lennie :D Először valami fura épületnél voltunk Zsófival..várakoztunk, mint később kiderült valami művészeti szakkörre. Felfelé menet még el is tévedtünk pedig már állítólag sokszor voltunk ott xD Ahogy bementünk, hatalmas tömeg volt ott és nem értettük miért..aztán rájöttünk, hogy azért, mert ott vannak a Merlin (sorozat) színészei :D Kicsit bosszantott, hogy míg mi rendesen jártunk az órákra addig mások csak úgy benyomultak hirtelen. A tanár meg is kérdezte, hogy ki volt már minimum kétszer, és akkor mi büszkén feszítettünk ott xD Végül sikerült leülnünk és akkor hirtelen már Anita is ott volt, az ölemben, mert nem fértünk el máshogy xD Eléztem jobbra és így mellettünk ült Colin Morgan o.O Én próbáltam nem elájulni, Anita meg még kérdezett is tőle valamit. És Colin meg megszólalt, hogy ha válaszol akkor ugye nem találkozunk többé? (gondolom elege volt már a fanokból) Én meg megmondtam neki, hogy gonooosz. xD És akkor ott nevetgéltünk meg beszélgettünk vele, közben meg Bradley James tudom is én mit csinált a terem közepén xD Aztán meg már hirtelen nagyobb lett a terem meg minden, és több szereplő is ott volt, pl. Antony Head. Nem tudom, hogy bírtam visszafogni magam, de valahogy sikerült :D Olyan érzés volt mint egy ComicCon lehet amikről láttam felvételt, hogy ott leülnek a színészek és akkor beszélgetnek miközben az emberek meg ott ülnek és nézik őket (és nyáladzanak xD). Emlékszem, hogy azon problémáztam, hogy nem hoztam el a szemüvegem, aztán hirtelen már Tina is ott volt, és kölcsön kaptam tőle 5 percre a szemüvegét, és akkor Antonynak volt valami megjegyzése, hogy a szemüveges lányok okosak, vagy valami ilyesmi, én meg kicsit felháborodtam, hogy miért csak a szemüveges lányok okosak? xD Aztán kutakodtam a táskámban és meglett az én szemüvegem is hál istennek (ezért nem szóltam semmit végülis xD). Ekkor valamiféle szünet volt, és az emberek nagy része kiment a teremből és akkor ment Antony is kifelé. Az ajtón valami felirat volt (asszem ne kopogj akart lenni, de angolul, és akkor valahogy úgy nézett ki, hogy don't bump, ami ugye valami ütést is jelent), erre ahogy Antony ment kifelé, megnézte a feliratot, és elkezdte mondani, hogy miért van kiírva, hogy ne 'üss' és így nekiment párszor direkt az ajtónak csak, hogy minket szórakoztasson, mi meg ott röhögtünk rajta xD És az egésznek olyan jó hangulata volt, tiszta fangörcs, de a színészek meg mintha mindig ránk néztek volna és jól érezték volna magukat a mi társaságunkban. :D Amúgy meg megjött délelőtt a Merlin dvd-m, úgyhogy totális a boldogság *-*

Con és szülinap :)

A con pont 1 hete volt. Reggel ahogy felkeltem vasárnap, kb. zuhogott az eső, de bátran nekivágtam az útnak. :D A metróban találkoztam Rufussal aztán Husival meg az anyukájával. Rufus nem jött velünk végül, de a botját lenyúltuk (amit később elneveztünk Tiplinek) xD Ahogy kiértünk a Hungexpoba már nem is esett és végül a nap hátralevő részében gyönyörű időnk volt. Ahogy megérkeztünk egyből átvedlettünk cp-be, és szinte egyből fényképezni is kezdtek minket, meg még egy csomóan lefotóztak később is. :D Igazából elvoltunk, hülyéskedtünk, stb. Nagyon élveztem köszönöm mindenkinek, de főleg Rufusnak és Husinak! :D Ami még úgy fontos esemény az elmúlt időszakban az a szülinapom, ami pont ma van. :D Megbeszéltük Undival, hogy átjön majd sütizni, meg előtte elugrunk West End-be. El is mentünk, akartam venni 1 könyvet meg betű fülbevalókat, hogy szavakat tudjak kirakni a fülemen :D De egyiket sem találtunk a West End-ben végül :( Legalább a könyvet be akartam szerezni, így átmentünk a nyugatinál lévő nagy Alexandrába, ahol eltévedtünk. :D Konkrétan felmentünk az első emeletre, és nem találtuk a lefelé vezető utat, mert ahol feljöttünk ott csak felfelé jövő mozgólépcső volt xD Végül csak megtaláltuk egy eldugott helyen a lépcsőt és szerencsésen kijutottunk. :D Itthon felköszöntöttek anyuék, kaptam finom meggyes-mákos tortát *-* Az ajándékomat meg már csütörtökön megkaptam (egy hawaii kék színű acer aspire one happy notebook :D), így tőlük mást nem kaptam. Unditól viszont egy rakat cuccot kaptam *-* Adott nekem egy fondu készletet, amit ki is próbáltunk, így kb. édesség túladagolásban szenvedtünk már estefelé :D Hozott nagy milka csokit hozzá és azt olvasztottuk meg, apu meg leugrott gyümiért xD Ahogy mindenki bénázott mer lepotyogtak a gyümik a kis szúrkálós cuccról xD Meg kaptam Unditól még egy hawaii mintás bögrét, meg egy Hawaii Five-0-s tálat amire ő rajzolta rá Danno-t és Steve-t *-* Itthon igazából hülyéskedtünk, megnéztük a Charlie the unicorn videókat megmeg Antiface vidiket, meg mutogattam neki True Blood-ot. Na az vicces volt, ahogy Undi az egyik legszomorúbb jelenetet (amin anno még sírtam is :D) átszinkronizálta és szakadtunk rajta xD Végül jöttek Undiért így vége volt a mókának, de én nagyon élveztem a mai napot :D

Csak úgy :D

Nem tudom, miért érzem úgy, hogy nekem ezt meg kell írnom :D Sőt lényegében azt sem tudom mit akarok írni xD Najó, kb. sejtem :D Az egésznek a lényege, hogy csak pozitívan :D Nagyon sajnálom azokat, akik nem tudják az élet pozitív oldalát nézni, vagy folyton csak a rosszat látják..mázlistának érzem magam :) Ha ideges is vagy csalódott vagyok valami miatt, 1-2 óra és már messze van a gond, nem hagyom, hogy sokáig zavarjon bármi is..úgy egész életemben csak siránkoznék :) Persze nekem is vannak kétségeim az élettel kapcsolatban, mégis bizakodó vagyok. Én sem tudom még, hogy mi leszek, ha egyáltalán eljutok odáig, hogy lediplomázzak. Igazából fogalmam sincs, hogy ez a diploma mire lesz jó, mert az úgy oké, hogy közgazdász diploma, nade én meg a közgazdaságtan köszönő viszonyban sem vagyunk egymással :D De ahogy mondtam, bizakodó vagyok, elmegyek majd idegenvezetőnek (ebben pl. segítségemre lehet majd az a rengeteg nyelv, amit meg akarok tanulni :D), vagy szállodába megyek valamit dolgozni..azt sem tudom a szállodába milyen melók vannak az igazgató a recepciós és a takarító kivételével x'D Amit tudok, hogy nem hiszem, hogy Magyarországon szeretnék dolgozni. Nem azért, mert bajom van az országgal, csupán kint több lehetőséget látok, és nem mellesleg szándékomban áll nyelveket tanulni, amire kint sokkal több és jobb a lehetőségem :) És amúgy is, sokkal jobban ösztönöz az ötlet, hogy én majd kint dolgozok valahol :D Bár most kicsit zavaró, hogy mivel államis lettem, ha elfogadnak valami hülye törvényjavaslatot, akkor 7 évig nem mehetek külföldre dolgozni a suli után, vagy pedig vissza kell fizetnem az egészet. Na mindegy, ez még nagyon a jövő :D Bár hihetetlenül gyorsan telik az idő..már másodévesek vagyunk. A 3 éves suliból..úristen xD Amire kiváncsi leszek még az a fél éves szakmai gyakorlat..hogy hol meg egyáltalán mit :D Az első évet eléggé lazulósnak éreztem, annak ellenére, hogy már az első évben kiváltottam két választható tárgyat ami elvileg csak második év második felében kell :D Meg azt hiszem idén is kiváltok még 2 választható tárgyat..tehát átlagon felül teljesítek jee :D Azt nem tudom, mi lesz a nyelvvizsgákkal. Ettől elég rendesen tartok. Elterveztem, hogy következő félévben beiratkozok angolra itt a suliban, ilyen szakmai nyelvvizsga felkészítőre, de nem tudom, hogy lesz időm rá :S Na majd meglátjuk. A francia miatt jobban félek. Azt újból meg kéne tanulnom, jobban is mint elsőre..és abból is szakmai nyelvvizsga kell..bárcsak anno a németet választottam volna, bár meghalnék, ha használnom kéne, de sokkal egyszerűbb lenne, hisz franciát nem is tudok lerakni a suliban, keresnem kell valami helyet külön :D Na lényegtelen, a jelenben élek de gondolok a jövőre is, és annak ellenére, hogy milyen rossz a helyzet manapság Magyarországon, én reménykedem, jó leszek, lesz munkám, gyűjtögetek és majd rengeteget utazok :D Aztán az egyik helyen ott maradok, és ott dolgozok tovább. Esküszöm jobb kedvem lesz tőle, hamár csak arra gondolok, hogy kint fogok dolgozni és nem itthon :D És ez a jókedv és pozitív gondolkodás szerencsére nem csak a jövővel kapcsolatos..egyszerűen ilyen vagyok, már rájöttem :) Ha valami nagyon bánt, kidühöngöm magam, sírok egy kicsit és máris jobb..meghallgatok egy-két vidám dalt, és nekem ennyi elég a boldogsághoz :) Huh csak ennyit akartam :D Na meg még egy idézetet hamár na :D "Az nem baj, ha félsz, az azt jelenti, hogy van még veszíteni valód.." És igenis így van :)

Svédországi emlék :)

Mert eszembejutott egy fantasztikus élmény, még azokból a korokból, mikor csak pár órát gépezhettem és a facebook-ot még csak 1-2 ember ismerte :D 2006-ban történt az a dolog, hogy a Hegedűs Gyula általános iskola cserediák programot szervezett Svédországba. Én akkor már az Ady-ba jártam, így gondolhatnátok, hogy mi közöm van a másik suli csereprogramjához :D De hatalmas szerencsémre volt még a sulinak 4 szabad helye, és a mi sulinkat kérdezték meg, hogy van-e 4 diák aki menni akar. Mivel mi voltunk a legjobb angolos csoport az évfolyamon, így gondolom ezért kérdeztek meg minket, mi pedig kaptunk az alkalmon és el is fogadtuk az ajánlatot (Saci, Dóri, Evelin meg én:)). 2006 májusában már ki is utaztunk Svédországba, repülővel. Stockholmban már vártak ránk a reptéren, így elbuszoztunk az iskoláig, hogy találkozhassunk a cserepartnerünkkel. Azonban a partnereink éppen valami szakmai gyakorlaton voltak, így maradt még elég szabadidőnk ahhoz, hogy körbejárhassuk a sulit. Hihetetlenül nagy és modern volt az épület (még saját zenei stúdiója is volt hangszerekkel együtt), csak ámultunk végig, majd mikor végeztünk egy klubszobában várhattuk meg, hogy megjöjjön a 'mi diákunk' :D Végül csak megjött Jessica Aguilar (aki mellesleg Spanyol származású volt, de ez Svédországban nem ritka, Evelin párja például egy fekete csajszi volt, meg sok volt még a különböző nemzetiségű gyerek ott :D) az én partnerem, és egy másik párossal együtt elindultunk hazafelé (az más kérdés, hogy előtte még mekiztünk-ahol életemben először ettem smarties-os mcflurryt :D-meg bevásároltunk meg még fel is köszöntöttük Åsa anyukáját, stb.). Jessica családja nagyon rendes volt, az apukája is, anyukája is meg az öccse is, bár alig találkoztam/beszéltem velük, a macskája viszont folyton zaklatott :D Egy szobában aludtunk, a hely is jó volt, minden szuper, bár a kommunikáció nem volt túl sima :D Szerencsére ez nem teljesen volt átlagos csereprogram, tehát nem csak a partnerünkkel voltunk, hanem minden reggel bebuszoztunk a suliba, és ott már együtt voltunk a többi magyarral is, így azért mégsem voltunk annyira elveszve :D A suliban azt hiszem csak 1-2 angol órára ültünk be, meg tanítgattak minket svédül számolni (kár, hogy már nem emlékszem rá), stb. Nagyon kedvesek voltak velünk végig :) Nem csak a suliban voltunk ám, körbenéztünk Stockholmban is, megnéztük az óvárost, a tengerpartot, stb. Egyik nap még vidámparkba is elvittek minket, szuper volt :D Ja igen, ezt el kell mesélnem :D Úgy ment a kajálás így napközbeni programoknál, hogy reggel mindenkinek csomagolt a befogadó családja valami reggelit. Én mázlista voltam, nekem kiraktak mindent, hogy rakjam össze a szendvicset úgy ahogy akarom (akkor láttam először olyan sajt szeletelő húzogatós bigyót, meg is ijedtem tőle kicsit, hogy mit kezdjek vele :D), de voltak akiknek cifrábbnál cifrább kajákat pakoltak xD Azt hiszem Saci volt aki valami rákos-halas mit tudom már milyen kaját kapott, szegény éhezett :D Az egyik nap szabad program volt a befogadó családdal, szerencsére mi nem túloztuk ezt el, ezért Jessica elvitt engem egy ilyen közös grillezős partyra a suliba, ahol persze nagyjából az minden páros ott volt :D Az utolsó napon elvittek minket egy búcsúvacsorára, ötletesen svédasztal volt :DD Nagyon élveztem a kintlétet, bár az emlékeim már megfakultak kicsit, hisz mégis csak 5 éve volt már :D Aztán októberben jöttek hozzánk a svédek, sok izgi programot csináltunk velük (pl. sárkányhajózás a Dunán) :D Azt hiszem, örök élmény volt ez a program, most meg pláne örülök a fejemnek, hisz a jelenlegi egyik nagy kedvenc színészem (Alexander Skarsgård) svéd, és én elmondhatom, hogy jártam már ott ahol született :DD

Unalom ismét :D

Nos, csak unatkozom miközben várom, hogy betöltsön a sorozatom és gondoltam írok pár szót :D Szóval igen, most rá vagyok kattanva a True Blood-ra :D egész jól haladok, mindjárt jön a 3. évad xD kár, hogy mindjárt ki is végzem..mit fogok én akkor nézni? o.o Meg kell szereznem könyvben, elvileg kicsit több Eric van benne :D Hm najó, hagyjuk a témát :D Igazából azt hiszem lebeszéltek az emberek arról, hogy csináltassak a másik oldalra is ajak pc-t, pedig nagyon szerettem volna..de ha mindenki azt mondja, hogy úgy már nem lenne szép..még ha azt mondanák, hogy az már sok, vagy tudom is én, eltúlzom a pc-ket vagy valami..akkor még elmenne, nade, hogy nem lesz szép..így már nem oké :) Egy kis megerősítést vártam, mert bizonytalankodtam, erre még jobban elbizonytalanítottak :D Na mindegy, ezt is hagyjuk :D Mostanában folyton játszok az ötlettel, hogy ki kéne menni fél évre valahova külföldre tanulni Erasmussal..de egyrészt senki nem akar jönni velem, másrészt tartok tőle, hogy az angoltudásom nem is lenne elég..pedig úgy kimennék vagy Finnországba, vagy Svédországba, vagy Dániába, esetleg még Versaillesbe..milyen menő lenne már ezt mondai, hogy fél évet kint tanultam :D De ez is valószínűleg csak egy álom marad.. :) Közeledik a con..nyáron még annyira vártam, de most már kb egyáltalán nem.. :( Nyáron még úgy volt, hogy fúú, hatalmas PH-s csoport lesz, még fel is lépünk stb. Az hagyján, hogy nem lépünk fel, de a hatalmas csapat is kb ha 5 tagból fog állni..ebből Husi csak 1 napra tud jönni..szóval annyira már nem várom :/ Na mindegy, elvileg már kellőképpen betöltött a True Blood, szóval ennyit a blogról :D

NincsSemmiCímÖtletem o.O

Tekintve, hogy szeptember 1.-én írtam utoljára, történtek dolgok, nem is kevés :D Nem tudom írtam-e a tárgyfelvételről, ha nem, ha igen, most akkor is megérdemel pár szót :D Tárgyfelvétel=totális megsemmisülés. Mikor megtudod, hogy mikor lesznek az órák, és összeállítasz egy tök jó kis órarendet, még el is hiszed, hogy hmm, ez a félév nem is lesz olyan szar, korán végzek, stb. Na a tárgyfelvétel összetöri minden álmod, rávesz, hogy minden nap 8:30-ra kelljen bejárnod, olyan tanárhoz kerülj aki nagy valószínűséggel szarul tanít, stb. Sulival kapcsolatban így meg volt az első sokk :D A második sokk az iskolával kapcsolatban, hogy 12.-én elkezdődött :D Mit is mondjak így 1 hét után, most még nem volt vészes, mondjuk már a héten feladtak vagy 3 beadandót, meg tudom is én, már kb 2 hét múlva zh meg minden..szóval remek xD Na jó, hanyagoljuk a sulit :D Ma voltunk tornázni Zsófival, volt valami ingyenes nap egy fitness teremben :D Elterveztük, hogy nami bemegyünk a zsírégető tornára, a pilatesre meg kangoo-ra is megyünk mind ezek után. Na a zsírégető torna kicsit lefárasztott minket, leginkább szerintem agyilag :D Életemben nem röhögtem még ennyit xD Xco vagy mi a fasz, mintha koktélt ráztunk volna komolyan x'D Na mindegy..aztán a végén jöttek be a pilates-esek, és már gurigatták elő a nagy labdákat..na akkor mi szépen szolidan kiosontunk, hogy nanee :D Mentünk, hogy feliratkozzunk kangoora, hát pont nem volt hely, de aztán mégis lett kettő..de aztán meg mi gondoltuk meg magunkat :D Na ennyit a tornáról :) Körbekérdeztem pár ismerőst, hogy csináltassak-e a másik oldalra is ajak piercinget..és meglepően a nagy részük nemet mondott :D De volt kb. 3 aki igent mondott, úgyhogy úgy döntöttem, hogy kedden elmegyek és megcsináltatom :D Bár már ma megint elbizonytalanodtam xD Hajaj..szerintem egészen keddig rejtély lesz, hogy döntök :D Hm..a múltkori durva eset után azt hiszem gyűjtöttem egy kis erőt, most egész pozitív vagyok, és leginkább a saját érdekeimet nézem, nem azt figyelem, mások mit várnak el tőlem :) Szóval boldog vagyok, a gonoszakat szépen lassan felejtem el, már csak nevetni tudok rajtuk :) És még mindig éljen Danno, Steve és a hatalmas svédem (Eric xD) :D

Jelenleg

Anita rámszólt, hogy illene már írnom a blogomba, mert unatkozik. :D Tehát összegzem egy kicsit az elmúlt napok eseményeit. Szombaton (aug. 27.) kimentem Holdfényconra, bár eredetileg nem akartam kimenni, mégis meggyőztek páran. Egy csapattal mentem ki, akiket lényegében még nem is ismertem, de ez nem volt akadály. Először 4-en voltunk, aztán hirtelen 5-en lettünk, de nem bántam, mert egy nagyon jófej csajszit ismertem meg ^^ Én Gakuponak voltam öltözve, és a csapat többi tagja is vocaloid cp-ben volt (kivéve a mi Cheshirénket xD). Nagyjából semmit nem csináltunk egész nap a mászkáláson kívül, de mégis, hihetetlenül jó volt. :) Hétfőn volt a Jacksontánc, amit már nagyon vártam. Kimentünk Tinával meg a barátjával. Az első helyszínen (a Hősök terén) kicsit akadozott a zene, és nem szóltak a mikrofonok, meg még fel is konferálták a 'flashmob-ot', de végülis leküzdöttük. A másik két helyszínen (Szent István tér és Millenáris park) viszont már fantasztikus volt minden, én nagyon jól éreztem magam és boldogan mentem utána haza. :) Kedden kaptam egy levelet a Kodolányitól, tudtam, hogy mi lesz benne, hisz kedd volt az utolsó nap, hogy értesíthettek az átsorolás eredményéről, de azt nem tudtam, mire számítsak. Mikor megláttam, hogy átvettek államira, fel sem fogtam először, sőt, még szerintem most sem fogtam fel igazán, hogy ez mit jelent. De hihetetlenül örülök neki, hisz ezt én értem el, és bebizonyítottam azoknak akik kételkedtek bennem, hogy igenis képes vagyok erre. Szerda unalmas volt azt kivéve, hogy lenyomtam itthon egy 90 perces tornát. :D Ma (vagyis csütörtökön) úgy volt, hogy bemegyünk Zsófival 8-ra a volt gimink évnyitójára, így beállítottam az ébresztőt 6:45-re, hogy legyen időm elkészülni. Ez mind szép és jó, de mikor magamhoz tértem nézem az órát..8 óra van..bassza meg. xD Zsófi pont akkor írt sms-t, hogy hol vagyok, írtam neki, hogy bocs, most keltem. xD De aztán gyorsan összeszedtem magam és fél 9-re oda is értem, pont az évnyitó végére. Aztán elmentünk Zsófival nyugatihoz, majd én bementem a westendbe vásárolni, és vettem egy szuper kis packman mintás táskát *-* Nekem nem kell fila táska és kész xD Agyfaszt kapok már tőlük, legszívesebben ahogy meglátok egy fila táskát kitépném az illető kezéből és azzal verném. xD Na, ennyit mára. :)

Fájdalom

Muszáj leírnom az egészet az én szemszögemből, mert magamban már tök jól elmeséltem sokszor (kezdek megkattanni? xD), de sajnos azt senki nem hallotta. Szóval történt tegnap az a dolog, hogy Kyu rám írt. Furcsálltam a dolgot, nem szoktunk beszélni és először nem is akarta elmondani mi van. Aztán közölte, hogy ugyan ne sértődjek meg, de a szerepjátékos oldalam összes tagja átvonult egy másik oldalra amit már vagy egy hónapja használnak boldogan, vidáman. Nem merték velem közölni, mert, hogy kiborulok. Az egész egy furcsa dolgot indított el bennem. Kiborultam tényleg, nagyon, konkrétan rosszul lettem fizikailag is, nem kaptam levegőt sem. Persze magyarázhatom, úgy is azt mondják, csak túlreagálom, mert ez csak egy oldal. De itt nem az oldalról volt szó, nem a tárgyi dolgokról, hanem az érzelmi dolgokról. Felőlem legyetek boldogok az új oldalatokon, nem zavar, csak az, hogy senki nem szólt egy büdös szót sem. Furcsálltam, hogy üres mostanában az oldal, hiába írogattam chaten, senki nem válaszolt. Közben a másik oldalon mindenki jól érezte magát. Olvastam a chatben a másik oldalon, még ki is röhögtek szépen, hogy hm, Azu még nem tudja meg egy darabig a dolgokat (mellesleg xd fej hozzá), a válasz pedig hogy hát na, elfoglalt ember vagyok (szintén xd, vagy :D? már nem emlékszem pontosan). Elmondom, hogy lett volna tisztességes. Szela szólhatott volna, hogy akar csinálni egy új oldalt, esetleg megkérdezte volna, hogy átmegyek-e én is. Kicsit duzzogtam volna, de elfogadtam volna. De ez.. valamiért, nem is tudom miért, de úgy érzem átvertek a barátaim. Legalábbis akiket barátaimnak tartottam. Mert igenis ez átverés, hagytátok, hogy írogassak ott magamban az oldalamon és hagytátok, hogy várjam a válaszokat mikor tudtátok, hogy nem lesznek.. Ott hagytatok egyedül és még ki is nevettetek a hátam mögött. Aztán jöttek még az egyéb dolgok hozzá, Misaki rámtámadt a chatben, meg hogy ne játszam már ezt túl, nem nagy dolog, stb. Nekem igenis nagy dolog, ugyanis az oldal a részemmé vált, ez volt kb. az első amit megnéztem ahogy bekapcsoltam a gépet, igenis nagy dolog! És fáj, nem tudok ellene mit tenni! Volt már velem ilyen életemben, és erre még 7 év után is emlékszem, valószínűleg még 20 év múlva is emlékezni fogok, ahogy gólyatáborban szobák voltak a csapatok, és odajött hozzám az egyik csaj, akit így 1 napja ismertem, és közölte, hogy nem kívánnak a csapatukba, és ott hagytak egyedül. Az ilyen apró traumák teszik tönkre az embert, és félek tőle, hogy ez az oldallal kapcsolatos dolog is sebet hagy bennem. De valószínűleg az én hibám..persze tudom, hogy hibáztam is sokat, de ki az aki nem hibázik? Volt bárki is aki beszólt volna érte (Szelán kívül)? Én csak abból értek amit elmondanak, nem vagyok gondolatolvasó. És szeretem azt, ha valaki őszinte. Nem gondoltam volna pl. Misakiról, hogy ennyire utál, ezek után nem tudom, valószínűleg a többiekről is kiderülne, de ezt inkább már nem is akarom tudni. Ha tettem is olyat ami hülyeség volt, azt is csak azért, mert már a saját oldalamon éreztem magam kirekesztettnek..A másik..hívtatok, hogy menjek, vigyem át a karijaimat és játszak veletek, de pl. megnéztem, és Mio már átalakította a kariját akivel elvileg velem játszott, tehát hogy mennék én oda játszani? :’D Vajon miért nem mertétek elmondani nekem? Persze, mondjátok azt, hogy mert tudtátok, hogy így reagálom le. Mondhatnám, hogy nem érdekel, de igenis érdekel, látom, hogy jól elvagytok ott, nem is fogok zavarni. De ez legalább segített döntéseket hoznom. Attól még rossz, és bár megfogadtam, hogy nem fogok sírni miattatok többet, mégis mindig elfog a sírhatnék, és nagyon kell küzdenem, hogy ne engedjem ki a könnyeimet. Még mindig szeretek onnan mindenkit, de többé nem bízok senkiben. Vagyis persze, most már sejtem, kiben bízhatok és kiben nem. Megtanulok majd távolságot tartani. Embereket gyűjtök majd magam köré, igen, embereket, nem barátokat, azokra nincs már szükségem, aki van az pont elég. Mondanám, hogy felveszek egy állarcot, hogy minden rendben, de nem ez fog történni. Teljesen meg fogok változni és ez valakinek jó lesz valakinek nem :) Csak ennyit akartam elmondani, még mindig túlreagálásnak tűnhet az egész, de engem tényleg megviselt. Nem haragszom, nem érdekel, csak csalódottságot érzek. Egyszerre vesztettem el nem is tudom hány barátot..és ez fáj..
Majd ha eszembe jut még valami, hozzácsapom, most ennyit bírtam leírni..

Gackt koncert

A Balatonozásról nem nagyon akarok írni, uncsi volt, hideg volt, esett az eső fújt a szél, azért néha fürödtünk kicsit (keményen 3x az egy hét alatt), meg megnéztük kertmoziban a Másnaposok 2.-t, lényegében ennyi. Tegnap viszont Gackt koncerten jártunk Andival és Dzsenivel. A csajok már szerdán délután/este feljöttek pestre. Csütörtök reggel felkeltünk, már rossz idő volt, de még nem esett. Szépen megreggeliztünk, megnéztük az Alkonyat 3.-at, aztán elkezdtünk készülődni. Na ekkor már esett is az eső (Y). Fél 2-re értünk ki a SYMA-hoz. A főbejárathoz mentünk, gondoltuk ott lehet majd bemenni, páran ültek is ott, de fura volt, hogy olyan kevesen, aztán 2 csaj még el is ment onnan, így követtük őket. Oldalt már kisebb tömeg volt egy vmi udvari bejáratnál, Dzseni megkérdezte ott a biztonsági őrt aki azt mondta, hogy igen, ott lesz a beengedés 5, negyed 6 körül. Így visszarongyoltunk a főbejárathoz felkaptuk a cuccokat és átpakoltuk magunkat a másik bejárathoz. Megint elkezdett csöpörögni az eső, a végén már elég szépen szakadt is, tehát rendesen eláztunk, merthogy pulcsit nagyon nem akartunk vinni, hogy ne legyen mit cipelni. Nah itt jött egy órákig tartó várakozás, amit nem részleteznék, áztunk, fáztunk, kicsit összetörtünk, de éltetett a koncert. xD Aztán történt valami, beálltunk a kiskapuhoz, de úgy, hogy kb az útra lógott már ki a sor, így berendeztek minket oldalra a járdára, mondanom sem kell, hogy így kicsit hátrébb kerültünk. Aztán kiderült ez annyira nem nagy gond, mert voltak olyanok, akik kaptak a kezükre sorszámot, mert hogy jajj ők már 3 napja itt várnak meg alszanak meg tudom is én (aham, barátnőm aznap délben ment ki és kapott számot, mi is nem sokkal azután mentünk ki ugyebár..ja és többekkel találkoztunk akik szintén még dél előtt kint voltak és nem kaptak számot..). Tehát előre kerültek a számosok, 117en elvileg, mert annyi szám volt (Y). De végülis a nemszámosok közül teljesen elöl voltunk, mögöttünk nagy sor, tehát nem panaszkodom :D Tök jó volt még ez a sorban állás is, haverkodtunk, először egy fiatalabb lánnyal, tőle még nyalókát is kaptunk később :D Meg előttünk állt egy kisebb csapat, ott is volt egy csajszi akivel elvoltunk és együtt oltottuk az előre tolakodókat. :D Várakozás közben még arra is volt időnk, hogy belülről megnézzük az OMV kút wc-jét xD Az 5-negyed 6-os beesngedésből nem lett semmi persze, hiszen ez magyarország. 6 előtt 10 perccel beengedtek minket, de csak az udvar része, itt mint a birkák rohant mindenki előre, természetesen mi is, nem azért vártunk ennyit, hogy hátra kerüljünk :D Tehát odamentünk az épület bejáratához és most ott álltunk sorban, mögöttünk hatalmas ember tömegek, így örültünk a fejünknek, hogy viszonylag elöl vagyunk. xD Itt vártunk kb negyed 7ig, ekkor kezdték beengedni az embereket, nem szívóztak az őrök a bejáratnál meg semmi, szóval bejutottunk. Bent már volt azért egy kisebb tömeg, de beálltunk középre, hogy mi ott foglalunk helyet és kész :D Én elugrottam megint klotyóra meg még vizet is vettem (tekintve hogy nem lehetett bevinni és bent dög meleg volt). Aztán egyenként elmentek a többiek is mosdóba. xD Ott bent megint csak ismerkedtünk, először egy lánnyal aki egy japán cserediák lánnyal volt, nagyon jó fej volt. :D Ott közösen nyújtóztunk mikor már beállt a hátunk, lábunk mindenünk, csináltunk mindig helyet egymásnak és így felváltva nyújtóztunk. xD Merthogy ekkor már mögénk is begyűltek az emberek és egyre szorosabban álltunk, és meleg volt és levegő nem volt és kész halál. xD Ez így fél 7 körül lehetett, hogy bejutottunk, és reméltük, hogy 8kor azért elkezdődik a koncert, mert csak a kapunyitás időpontja volt feltűntetve, a koncert kezdésé nem. 8kor már azért kezdett mozgolódni meg idegeskedni a tömeg, már meg akartuk többen verni Gacktot is, hogy kezdje már el :D Aztán 20:10kor megszólalt egy hang angolul, mi voltunk a motherfuckers :DDD Elmondta, hogy mit szabad mit nem, meg ha vészhelyzet van akkor kövessünk el inkább harakirit és ne meneküljünk, vagy hogy csak a kijelölt helyen cigizzünk, vagyis egyáltalán ne cigizzünk, mert rákot okozhat, de mit érdekli őt :D Elájulni sem szabadott, inkább a harakiri xDD Végén azért bemondta, hogy még 5 perc a kezdésig. Na ja, 5 perc :D 20:20kor kezdődött el végül a koncert. Megjelent Gackt *-* És egy másik pasi is (aki nem ázsiai volt xD) xD Andi egyből megkérdezte, hogy kiaz, mondom nemtom, de kva jól nézett ki ő is. xD Olyan yaoi fanservice-t nyomott Gackt meg a másik csávó konci közben néha, hogy mindenki olvadt meg sikított teli torokból. xD Vanilla. Őrület. Halál. :D Ennyi..mikor a Vanilla ment, megőrült a tömeg, mindenki egyként énekelte és ismét csak olvadt, mert ez a legendás fanservice verziója volt a Vanillának, amit annyiszor megnéztek már a jó fanok a régi felvételekről :D A másik aminél megőrült a tömeg az a Jesus volt, azt is mindenki énekelte, legalábbis próbálta. :D Fuckin', fuckin', fuckin', fuckin', fuckin' brothers!!! :D Meg Fuckin' awesome, cute, mittoménmégmi sisters!!! :D Gackt is kommunikált a tömeggel, sokszor éreztük mind, hogy pont ránk nézett, mikor mutattam neki a szívecskét és észrevett akkor így az öklét a szívéhez tette olyan édes volt áááááá *-* XD Mikor vége lett el sem hittük. Így inkább ott maradtunk és sikítottunk :D Páran feladták és elmentek, de a keménymag ott maradt és sikított és skandált és követelőzött :D És megérte, mert 10-15 percnyi folyamatos sikítás után visszatértek a srácok, pedig már pakoltál le a staffosok a színpadot :D Visszajöttek, nyomtak még 1-2 számot, bár Gackt már nagyon kész volt, alig bírt beszélni meg állni, folyton dőlöngélt már azt kívántuk, hogy menjen le a színpadról csak ne ájuljon ott be. :) De végül megígérte, hogy visszajön még Budapestre, és velünk is megígértette, hogy elmegyünk, persze őrjöngött a tömeg. :D Azt hiszem Gackt is jól érezte magát. Aztán tényleg vége lett és mi szépen lassan hazajöttünk. Itthon tök kómásan, fájósan ettünk még valamit, aztán bedültünk az ágyba, de én még 1 órát nem tudtam elaludni, folyamatosan járt az agyam :D El sem hiszem, hogy megtörtént :D Egy álom..mikor kijöttem anno Versaillesről és azt mondtam Tinának, hogy már csak az kell, hogy Gackt is jöjjön és érzem hogy jön és jönnie kell mert muszáj, nem gondoltam, hogy valóra válik. :D Isteni volt, legközelebb is megyek!!!

Helyzetjelentés

Nincs különösebben semi mondanivalóm, most egyedül vagyok itthon kb. egész héten és szétunom a fejem, már kedden bepakoltam Balcsira mikor még csak most hétfőn megyünk majd. Remélem addigra kicsit jobb idő lesz, bár míg itt tegnap szakadt az eső mások szerint a Balatonnál remek idő volt. Egyre jobban izgulok az átsorolás miatt, bár most kicsit el is vesztettem a reményt. Eddig még reménykedtem, hittem magamban, de tegnap megnézve a neptunt olvastam egy üzenetet, miszerint 6 embert vesznek át keményen a mi szakunkról meg egy másik szakról közösben. Hát, vagyunk vagy 200-an szerintem, jó ebből mondjuk fogalmam sincs mennyi államis, meg páran talán el is mennek, de komolyan, mennyi esélyem van, hogy benne vagyok abban a 6-ban? Semennyi. Én én még mindig reménykedek, és akkorát fogok koppanni hogy csak na. Mindegy, éljünk a mának, vagyis a jövő hétnek, egy hét Balcsi Zsófival. Nem tudom vártam-e már valamit ennyire, de kicsit aggódom az időjárás miatt. Nem ronthatja el a nyaralásunkat az az idióta időjárás. Ugyanis nekem ez az egy hét lesz kb. és utána semmi más nyaralás. Mostanában ahogy olvasom Roziék blogját, akik jelenleg Szöulban vannak (összesen azt hiszem 3 hétre mentek ki), egyre inkább úgy érzem, hogy el akarok menni itthonról, világot akarok járni, tapasztalatokat akarok szerezni. Várom már Ausztráliát, bár még rettenetesen messze van, persze lehetne előbb, de nem akarok halasztani, tehát még várhatok 2,5 évet. Nembaj, akkor majd én is minden napomról beszámolok és majd minden ismerősöm az én blogomat fogja olvasni, hogy milyen kalandokba keveredek *-* Természetesen még mindig jó lenne egy barátot vinni magammal, de majd meglátjuk. Mostanra ennyit szántam, pápáá. :)

Szlovákia mínusz az álmok

Pénteken este megérkeztünk Szloviba, bár az út nem volt zökkenőmentes, mivel nagy viharokba keveredtünk. Este pedig elefánt méretű molylepkékkel küzdöttünk anyuval, de mondhatjuk, hogy nyertünk. Szombaton elmentünk Kežmarokba egy ilyen mesterségek ünnepe szerű dologra. Nem volt túl izgalmas, de legalább kürtőskalácsot ettem, miután már az egész család átkozott, hogy minek kellett ez nekem (merthogy fél órát kellett rá várni) :D De kaptam és ez a lényeg ˘˘ Vasárnap fogtuk magunkat és délután elmentünk gombászni egy viszonylag messzi erdőbe (kocsival kb fél óra az út), mert igen, mi szoktunk családostul gombászni kint, már nagyjából tudom is, hogy melyik a jó gomba és melyik a rossz ^^ Visszatérve, alig találtunk valamit, még nem nőttek ki a kis gombácskák, tehát tök feleslegesen baktattunk hegynek fölfelé meredek helyeken, el is csúsztam párszor. Már az erdőben is hallottuk, hogy dörög az ég, apám bíztatott, hogy ha nem a medvék (mert hogy vannak!), akkor a villámok fognak minket kinyírni. xD Mondom remek, egyik halál jobb mint a másik. Végül csak lejutottunk a kocsihoz. Ennek is meg van a története. Mert nekünk nem ugyan ott kell visszamenni ahol felmentünk, nem, olyan helyeken jártunk ahol még ember soha, nyakig érő gazban, meg mocsárban és olyan kis öklömnyi szélességű ösvényeken, amin ha megcsúszik az ember lazán csúszik le vagy 5-6 métert a kövekre. Az utacska végén pedig még le kell küzdeni magunkat egy kb 1,5-2 méter magas majdnem teljesen függőleges cuccon. Na igen, leküzdöttem magam, de hogy? Hát megvizslattam egy már kidőlt fácskát, hogy stabilan van-e ott fent, és stabilan volt..belekapaszkodtam és elindultam lefelé, erre megindult a fácska is, tehát már ketten csúsztunk lefelé, de végül seggelés nélkül leértem. Mikor már nagyjából ültünk a kocsiban, akkor elkezdett csöpörögni az eső, oké siessünk haza. Mentünk kb. 200 métert és bumm. Valami a szélvédőnek vágódott. Nagybátyám utólag azt mondta, azt hitte valami gyerek szórakozik és kővel dobálja a kocsit, de rá kellett jönnünk, hogy ez nem kő. Ping-pong labda nagyságú jég kezdett el esni. Nagybátyám egyből megállt, és kicsit visszatolatott egy nagy fenyő ágai alá, hátha jobb lesz úgy a helyzet, de nem lett jobb, közben hátulról meg majdnem belénk jöttek, mert persze jégesőben 100-al kell menni -.-' Elindultunk mi is, hátha csak felettünk van ilyen jégeső, közben takartuk az arcunkat mert komolyan azt hittük, hogy be fognak törni az ablakok, nagyon hangos volt a kpogás alig hallottuk mit mond a másik. Mentünk kicsit, és akkor még az eső is rákezdett a jég mellett, tehát nem láttunk semmit, persze ennek ellenére mentünk tovább. Kb. 15-20 percet mentünk folyamatos jégesőben halálfélelemmel, míg végül kiértünk a viharból és épségben hazajutottunk. Hétfőn átmentünk nagynénémékhez, mert ott volt épp unokatesóm meg a 10 hónapos pici babája is. Először megijedt tőlünk a babuci, de nem nagyon, csak egy kis hüppögés volt, utána már csak mosolygott és nevetett egyfolytában. Nagyon jól elvoltam vele amíg a többiek kimentek cigizni, felfedeztük a nappalit. :) Még nem tud járni, csak négykézláb, de azért már próbálkozik felállni, és bár segítséggel, meg lábujjhegyen, de már megyeget is. :D Tündérke, egyszerűen imádom, kár, hogy évente max 1x látom, így nem fog rám emlékezni :( Kedden felmentünk a magas Tátrába, a szokásos kis helyünkre a Štrbské Pleso-hoz. Ez egy tengerszem, egy kis tó a hegyekben, gyönyörű tájjal körülvéve. A gyerkőcök elvoltak egy jó ideig az elektromos kisautókon kishajókon mit tudomén miken, amiken még anno én is sokat játszottam. :D Aztán körbesétáltuk a tavat, mert tök jó kiépített út van körülötte, de tele van fákkal az egész, így olyan mintha abszolút a természetben sétálnánk. Sok képet csináltam ott, tök jók lettek. :) Aztán szerdán végre hazajöttünk, már mindenkinek hiányzott egy kis magány, hiszen ott 9-en voltunk egy lakásban. :D Pénteken anyuék elmentek Velencébe, majdnem lekésték a buszt, mert 5:20kor keltek a busz meg 5:30kor indult, de összekapták magukat és elérték. :D Vasárnap már jöttek is haza, kifáradtak nagyon de élvezték, én meg élveztem, hogy kaptam szép nyakláncot fülbevalóval, meg egy igazi velencei maszkot, persze csak kicsit. :D Hétfőn megyünk Balatonra Zsófival, már össze is csomagoltam nagy unalmamban. Alig várom már, bár elvileg elég rossz időnk lesz, de nem érdekel. :D Nah, remélem Miss Friday Anita végre boldog, minden nap megzaklat ezzel a bloggal :D <3

Utazás előtt

Gondoltam utazás előtt még írok egy bejegyzést, hogy Anita ne legyen annyira szomorú amiatt, hogy pár napra itt hagyom. Szóval holnap délután elutazunk Szlovákiába a rokonokhoz. Várom is meg nem is, fárasztó ott lenni, de évente egyszer csak kibírjuk. Hm, ma megint voltam tornázni, és kijelenthetem így 3 alkalom után, hogy ez soha sem lesz könnyebb :D Persze már nem olyan vészes mint elsőre, remélhetőleg többé olyan izomlázam sem lesz, bár aggódom, mert most vagy 6 alkalom kimarad a nyaralások miatt, meg amiatt, hogy 3 óra el is marad. Hát de ez van, max megint szenvedek egy hétig szörnyű izomlázzal. Akartam írni a mai álmaimról, mert hogy 2 is volt. Mondhatni 2 rémálom. Az elsőről nem is nagyon akarok írni, borzasztó volt, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy álmodhattam ilyet. Ha elmondanám valakinek, tuti őrültnek nézne. A második álom a világvégéhez kapcsolódott. Furcsa mód én azt álmodtam, hogy egy nagy özönvíz lesz, fogalmam sincs miért pont ez. Először bent voltunk egy elég sötét helyiségben, ahol ágyak voltak, az egész olyan volt mint egy alvó helyiséggé alakított raktár. Sokan voltunk itt, de leginkább a gimiből, mintha az összes osztály ott lett volna, de voltak ott mások is, például akiket kalocsán ismertem meg. Aztán hirtelen kinyílt a nagy kapu, azt jelentette, hogy amilyen gyorsan csak tudunk, ki kell rohannunk, mert eljött az idő. Kint kis golyó alakú 'fülkék' voltak, lábakon áltak és mindegyiknek nyitva volt az ajtaja. Odarohantunk egyhez, és Zsófi bemászott, de valamiért az nem volt jó, ezért bemásztam egy másikba és hívtam Zsófit is, de ekkor felkapta a szél a kis fülkéket, és egyfolytában Zsófinak kiabáltam, de azt hittem, hogy többé nem látjuk egymást..aztán mégis, mikor a szél lerakta a fülkéket, szóltam neki, hogy azonnal másszon át, át is mászott. Körbenéztünk a fülkében, volt benne víz, élelem és takarók, így a vízen lebegve kellett volna túlélnünk amíg nem jön segítség, de ekkor magamhoz tértem. Hát igen, ilyen baromságot is csak én tudok álmodni :D Legyen már augusztus..persze nem akarom a nyár végét, nem akarom a sulikezdést, de meg akarom már tudni, hogy átvettek-e államilag támogatottra vagy sem, ugyanis csak úgy a vicc kedvéért, kicsit nőtt a tét, mivel emelték a tandíjat. Jó nem olyan sokkal, de mit gondolnak, eddig könnyen kiperkáltuk a pénzt? Nekik így is egy rakat van, most komolyan tovább kell szivatni minket? Úgy látszik itt tényleg csak az kaphat diplomát, aki meg tudja fizetni, mivel rohadt kevés az államis hely..Na mindegy, hiszen úgyis mindegyikünkből csak diplomás utcaseprő lesz :D Na, szerdáig biztos nem lesz új bejegyzés, de utána újságolok :)

Sömmiség

Csak, hogy legyen Anitának mit olvasnia :D Ma nem sok történt, azt kivéve, h beparáztam, hogy megint miattam ázik az egész panel. xD Egyszer már volt, h pont nálunk volt csőtörés, én egyedül voltam itthon, nem bírtam elzárni a lenti csapot, a házmester sem sokat segített..nah akkor az egész, de tényleg az egész lakásunk elázott..a szőnyegek napokig száradtak de hát büdös is lett meg minden xD Most meg szintén egyedül voltam itthon, és mostam, pont leállt a mosógép, és tudni kell, hogy mindig attól parázok, h kiereszt a víz, mert volt már ilyen anyummal :D És hallom, hogy csöngetnek, de mire kiértem a házmester már pont ment be a liftbe és azt hallom, hogy azt mondja h most nem fogja elzárni a vizet. Rohanok be a fürdőbe, de sehol semmi, mondom ne szopasson senki ezzel :D Aztán kiderült h a 2.-on volt beázás, de nem tudtuk meg végül honnan eredt, de nem tőlünk az biztos :D Hm, most meg undival beszélgettünk az álmainkról, elszoktuk mondani a hülyeségeket. :D Azt mondta, hogy a Hawaii Five-0-val álmodott, mondom neki csak nem beszélek egy kicsit sokat róla? xD Mondta, hogy Dannoval álmodott o.O Én meg meséltem neki, hogy én meg Kono-val (a csapatban az egyetlen csaj, és nem szerepelt más a H50-ból az álmomban..o.o). Azt álmodtam, h szörf versenyen voltam, meg Kono is, és így dicsekedve mondtam neki, hogy a következő csapatos szörf versenyen is indulok, erre mondta, hogy ő is és megkérdezte, hogy kik lesznek a csapatomban. Én meg mint aki leplezni próbálja, hogy még sehogy nem áll, nagyon magabiztosan állítottam, hogy még senki, de addigra úgyis összehozok egy csapatot. xD Tehát vicces volt :D Közben meg most kitaláltam, hogy nekem kell egy kamera, még ha olcsó is meg minden, de akkor is kell, mindent meg akarok örökíteni, meg kisfilmeket csinálni esetleg :D Már ki is néztem párat, nehéz lesz beadni mondjuk anyáméknak xD Hm, mára azt hiszem ennyit :D

Torna

Hm, mostanában nem történik sok minden velem, a nyaraim általában a punnyadásról szólnak. De tegnap este elmentem tornázni. Fél 7-től 8-ig tartott és Anettel együtt mentünk, ő rendszeresen jár oda, tőle tudtam meg ezt a lehetőséget. A tornát Rubint Réka szokta tartani, és nagyon kemény volt, 90 perc FOLYAMATOS mozgás. :D Nem volt pihi, bár én magamnak néha engedélyeztem pár másodpercet, amíg ittam. xD Legközelebb elrángatok magammal valakit esküszöm. :D Hazaérve hulla voltam, bár olyan jólesően fáradtam ki. A baj csak az volt, hogy el kezdett fájni a fejem, aztán belaktam, nem is olyan sokat, mégis hányingerem lett tőle, így már 10kor bealudtam. Mondjuk ez nem hátrány, így mikor reggel fél 8kor magamhoz tértem, teljesen kipihent voltam. :D Lehet ezt kéne alkalmaznom suli időben is. xD Ezt leszámtva (meg azt, hogy közben majd meghaltam) tetszett a torna, és el fogok még menni, főleg így Balcsi előtt. :D Mondjuk ma mikor felkeltem..azt hittem összeesek ahogy felkeltem az ágyból, a lábaim alig tartanak meg, remegnek és folyton ki akarnak bicsaklani alólam, de kibírom. xD Valamit valamiért..legalább lesz mire panaszkodni és legaláb nem lustulom el a nyarat. :D Tényleg, szerdán elmentünk étterembe vacsizni tesóm és apán névnapja alkalmából, meg szüleim 30. házassági évfordulójának alkalmából (tehát csak én nem ünnepeltem semmit xD). Mondjuk vicces volt, első hely ahová mentünk, nah azt inkább otthagytuk, egy putri volt, így átmentünk máshova, nem volt egy nagy cucc, de már ott maradtunk, és ettünk fincsi kajákat, a hangulat is jó volt. :) Apu meglepte anyut egy velencei úttal (mármint Olaszországban), de csak 3 napos buszos út lesz. Fú már nagyon várom a Balatont, folyton tervezgetek, de még olyan messze van. :D Előtte még Szloviba is kimegyünk, bár azt kevésbé várom. xD Ma nem valószínű, hogy történik velem bármi izgi, úgyhogy ennyit mára. :D

Álom

Életem eddigi legfurább, de talán legszebb álma volt. Furcsa volt az egész, de így volt jó. Valamiért hirtelen elhatároztuk, hogy kimegyünk Biancához Ausztráliába. Azért írtam, hogy kimegyünk, mert 2-en mentünk ki, de ez változott, hogy épp ki volt velem. Egyszer Andi, egyszer meg Barbi. Az út nem is jelent meg, csak az, hogy már ott vagyunk. Ki akartunk menni a tengerpartra, bár elég hűvös volt az idő, fújdogált a szél és Andi mondta is, hogy ő be nem megy így a vízbe, de meggyőztem mindenkit, hogy ki kell mennünk, hiszen csak pár napunk volt kint. Még a készülődésre is emlékszem, ahogy bepakoltunk 1 zacsiba mindent ami kellhet. Valamiért nem Pötyi volt velünk, hanem egy idősebb nő, nem tudom ki volt az, de ez is változó volt. Ahogy kiértünk már ott volt velünk JD is (a Dokikból XD) és azon problémázott, hogy szőrös a lába, de mondtuk neki, hogy nem baj, majd nem nézzük, így egyből befutott a tengerbe, mi meg persze cukkoltuk meg nevettünk rajta. Valahogy ez is ugrál, mert JD befutott a vízbe, de mi még kint voltunk, mert észre vettünk egyfajta szörfös temetést nem messze, ami azért furcsa, mert ez azt hiszem olyan Hawaii-i szokás, legalábbis én onnan láttam ilyet. Végignéztük, szomorú is volt, ráadásul egy kisgyereket temettek, vagyis ráengedték valamin a vízre vagy mi. Aztán végül mi is bementünk. A vízben már egy pasi volt velünk (bár a néni kintről figyelt). Megbíztam a férfiben, nyugalmat árasztott. Valami helyi lakos volt, ha Hawaii-n lettünk volna, azt mondanám egy igazi őslakos volt. A vízben előkerült egy szörfdeszka, én meg persze nekiálltam, hogy majd én megmutatom, hogy egyszerű ez, közben a pasi pont a fájdalmas szörfös pillanatokról mesélt, pont amikor bebuktam a vízbe, és mindenki nevetett. Ott egy kicsit féltem, ahogy a víz alá kerültem, de a férfi megragadta a karom és segített a felszínre jönni. Igazából élveztem ezt a próbálkozást a szörffel. Aztán a pasi mondta, hogy menjünk beljebb és nézzünk bálnákat. Aki épp bent volt velem (aki Ausztráliába is velem jött, de nem tudom itt ki volt éppen) persze egyből lelkesen belement, de én egy kicsit féltem. Ahogy mentünk be, egyszercsak delfinek jelentek meg és konkrétan mellettünk úszkáltak, hozzánk is értek. A férfi elkezdett egyet simogatni, a delfin meg élvezkedve nyomta oda magát, mi pedig mentünk és szintén megsimogattuk. El sem hittem, szinte önkívületben magyaráztam angolul (eddig a pasival is magyarul beszéltünk) neki, hogy I've never even thought that I will do that in my life (Soha nem gondoltam, hogy ezt fogom csinálni életemben). Végül kimentünk a vízből, fotózkodtunk a parton közösen, imádtam. Aztán a kocsiból is fényképeztem a hihetetlenül magas kivilágított felhőkarcolókat, és életemben nem voltam boldogabb. A kocsiban hazafelé még sms-t is próbáltam írni anyunak, de ez nem jött össze, nem működött a telefonom és ekkor tértem magamhoz. Aztán boldogan keltem fel, hogy ezt nekem le kell írnom, de úristen hova. Nézem még csak fél 8 van..de nem baj, muszáj volt leírnom, nehogy elfelejtsem! Olyan élethű volt minden, az érzések, a tapintások, minden. Egyszer kijutok Ausztráliába, ez nem kérdés, de egyszer Hawaii-ra is el akarok jutni! Mikor végleg felkeltem elmeséltem anyuéknak is. Azt akarják, hogy a fél éves sulis gyakorlatomat ha van rá lehetőség, Ausztráliában végezzem el, de ha akkor nem, akkor miután befejeztem az iskolát mindenképpen kimehetek. Úgy várom, bár már félek is az utazástól :D Persze az lenne a legjobb, ha valamelyik barátnőm velem jönne, hogy ne érezzem magam annyira elveszettnek..meg mással is meg akarom osztani ezt az élményt. Leginkább Zsófival, bár erre nagyon kevés az esély, hogy megtörténjen :(

Hallelujah

Végre megjött a közgáz jegyeeem! :D 4-es lett. Bár reménykedtem benne, én azért 3-asra számítottam, így ez most remek hír. :) Mit remek, fantasztikus :D Azok után, hogy lényegében 2x megbuktam belőle. Mert egyrészt nem kaptam megajánlott jegyet belőle, ami azt jelenti, hogy nem érte el a 2-es szintet a 2 zh-m összesen. Aztán mentem vizsgázni és megbuktam. Erre most 4-es :D Remélem a neptunos leckekönyvben is hamar átírják, ez kicsit idegesít. Jelentem, a 2. félév végi eredmény: csupa 4-es és 5-ös :D Így bátran nyújtom be az átsorolási kérelmemet, hisz így már 4,47 az átlagom. A kötelezően előírt krediteknek pedig nemhogy az 50%-át teljesítettem, még 100% felett is :D Na jó, azok már nem kötelezőek voltak, de a kötelezőn felül szereztem 6 kreditet, azt is tessék figyelembe venni kedves bíráló bizottság. :) Azzal csak jól járnak, ha engem átvesznek államira, az államisok közül meg csak kerüljenek át azok, akik 2-esekkel 3-asokkal rendelkeznek :D Szóval most már tényleg vége a félévnek, semmi izgulás. Szeretnék ide-oda mászkálni, moziba, margitszigetre, állatkertbe, esetleg vidámparkba..de egyedül nem jó :/ És senki nem jön velem. Nagyon várom már a júli 25.-31. hetet, akkor megyünk Zsófival Balcsira. Dájó lesz! :D Hm, mostanában elkezdtem érdeklődni egy másik sorozat iránt is, bár még a H50-val sem értem utol a tv-s részeket, de persze ez a másik sorozat nem is annyira érdekel mint a H50 :D Egyébként a True Blood-ról van szó, igaz már korábban is érdekelt, nem néztem, viszont most láttam pár részt a tv-ben. Egyébként úgy látszik az embernek akkor van rengeteg elfoglaltsága mikor tanulni kéne. Most, hogy végeztem és itt van 2 hónap szabadidő, még 1 részt sem néztem meg a H50-ból, bezzeg mikor tanulni kellett volna, csak úgy 3asával néztem a 40 perces részeket :D Amúgy meg közben elhatároztam, hogy majd segítek Anitának ezzel a makróval, valahogy átrugdossuk majd :DD Hát, mára ennyit, ha történne még valami érdekes, akkor írok róla. xD

Végre

Végre túlvagyok a közgáz vizsgán. Igen, tényleg letudva :D Ráadásul ugyan azt a csoportot kaptam, mint múltkor (hát igen, G, legjobb betű), tehát azt alapból jobban átnéztem. 5 kérdés volt, 1-hez hozzá se kezdtem, de azzal számoltam, hisz nem az 5-ösre hajtok én. Szóval a többi 4 kérdést megoldottam, szerintem 3 tuti jó, egy meg nagy valószínűséggel jó..szóval szerintem a 3-as tuti, de még a 4-esben is reménykedem. De ha 2-es engem az sem zavar :D Csak legyen meg. Ez a nap ma valahogy csodás :) Apu bevitt a suliba, úgyhogy nem kellett villamosoznom. Aztán a közgáz vizsga is jól ment, vigyorogtam végig hazafelé. A super SEAL pólóm van rajtam, és annyira imádom, az egész életemet le tudnám benne élni :D Ráadásul belaktam finom kínaival, most pedig Hawaii Five-0-t fogok nézni, na meg este is az új részt..lehetne ennél jobb? :D Optimizmuuuus :D Happy minden. Éljen a nyár :) Most már csak egy átsorolást kérnék szépen, hogy ne kelljen félévente 215ezret fizetnünk, és akkor tényleg szuper minden :) Első fősulis év letudvaaaa!!! :D

Fandom nap

Ma is írok egyet csak, hogy Anitának legyen mit olvasnia. :D Hm, azt hiszem kezdek elkanászodni. Hogy valaki hogy képes ennyire leszarni a közeledő közgáz vizsgát én nem tudom. :D Azok után, hogy a társtud vizsgára is úgy mentem be, hogy egy büdös szót nem tanultam, nem ártana belekezdeni a tanulásba..különben nem leszünk így jóban. Voltunk ma cipőt venni, persze mindenki talált magának rajtam kívül. Vagyis én is találtam egyet, de persze egyből nem volt méret, volt 36-os, meg volt 42-es. Tehát az én 38-39-es lábamra mindkettő tökéletesen passzolt volna. Kinéztem egy másikat, az még volt is méretben, de pont az a nacim volt rajtam, amit imádok és szinte mindig azt hordom, és nagyon nem passzolt hozzá az a cipő, úgyhogy hanyagoltam. Aztán kinéztem egy jobban passzolót, és még méretben is volt. Csoda. Igen, csak hogy a jobb oldali cipője színhibás volt (Y). Tehát nem vettem semmit. Ma megéltem, hogy Zsófi elkezdte nézni a Hawaii Five-0-t. Elképzelhetetlen mennyire feldobott ez, mert bár eddig is folyamatosan arról pofáztam neki, de talán most még érteni is fogja miről zagyválok össze-vissza. :D Ajh, csak legyek már túl azon a szaros vizsgán, mert nem bírom már ezt a nyáron tanulós dolgot. Lassan már az érettségiző ismerőseim is mind végeznek, korábban mint én azzal a rohadt kis vizsgával, pedig már 7.-én végezhettem volna..Amint túl leszek rajta, a napjaim abszolút a H50-ról fognak szólni, nem mintha ma nem egész nap ilyen dolgokat nézegettem volna a neten. xD

Történet

Hm. Nem történt mostanában nagyon semmi a 2 gyönyörű pólón és a rövidnacin kívül amit tegnap vettünk :D De Anita már hiányolta az írást, úgyhogy írok. A napokban eszembe jutott, hogy mennyire is Danno-sodom :D Ugyanis teljesen át tudom érezni az egykori térdsérülés okozta kellemetlenségeket. Úgyhogy ma arról a remek kis síelésről fogok írni. Még 2006-ban volt, hogy kimentünk Szlovákiába a rokonokhoz télen (megjegyzem télen akkor mentünk ki másodjára). Eleinte elvoltam én a szánkózással, bár abban is gyilkoltunk. :D Aztán nagybátyám rávett, hogy síeljek kicsit, mivel először mikor kint voltunk télen, kipróbáltam és egész jól ment. Most is egész hamar belerázódtam, persze nem mentem a nagy lejtőn, de egy kisebb lejtőn gyakorolgattam és meglepően megvoltam elégedve magammal. :D Aztán rájöttem, hogy nem kellett volna többet csúsznom. Egyszer mikor felértem, láttam, hogy pont egy kisgyerek indult meg előttem és direkt vártam. Mikor már elég nagy távolságba került, elindultam, de még nem volt elég messze és folyton bevágott elém. Egyszer mikor jött, azt hittem összeütközünk, így én inkább kidőltem, vagyis hátra. Ez amúgy még jó ötlet is lehetett volna, az egyik lécem ugyanis kioldott, viszont a másik nem. Tehát képzeljük el, hogy seggen vagyok, a bokám rögzítve a léchez, a lendület viszont jobbra húz, azaz a térdem szépen kifordult. :D Éreztem, hogy fáj, csak feküdtem ott fejjel lefelé a pálya közepén, néztem le anyámékra, és senki nem jött. Azt mondták azt hitték, hogy csak pihenek. Mondom persze, pont kedvem támadt így pihenni. :D Aztán nagybátyám feljött. Valahogy felkeltem, de ahogy mentem le nagyon rosszul voltam és persze fájt is a térdem. A fejemet nem vágtam be, úgyhogy azt mondták a sokk miatt szédültem meg volt hányingerem. Aztán lassan visszamentünk nagyimhoz (mert szloviban nála szoktunk lakni), és felpolcoltuk a lábam meg minden, nagyon fájt és csak behajlítva vlt kényelmes. Nem akartunk akkor elindulni haza, mert úgy voltunk vele, hogy másnap megyünk már úgyis, akkor minek előbb elindulni, ráér az. Mikor hazajöttünk, egyből az első utunk a madarász utcai gyermekkórházba vezetett. Itt ismertem meg Mona bá-t (rohadt jófej doki :D). Először nagyon leszidott minket, hogy miért nem jöttünk előbb, mert már sajnos eléggé rögzült a lábam mivel behajlítva tartottam. Elküldött röntgenre, de nem volt semmi törés, így megállapította, hogy megnyúltak a szalagjaim. Egyből elküldött gipszelésre, hogy nyújtva maradjon a lábam. Tök ciki volt, naci nélkül toltak végig egy tolókocsiban a gipszelésre. :D Anyuéknak meg közben haza kellett ugraniuk, mert a naci ami rajtam volt nem jött volna fel a gipszre. xD Tehát hoztak nekem melegítő nacit, addig a bácsi meg combtőtől bokáig(!!!) begipszelte a lábam. Mondhatom kellemes volt. :D Aztán felraktak egy gurulós ágyra és úgy vittek ki a kocsihoz..jézusom inkább kisétáltam volna, a gurulós ágy túlzás volt. xD Addig apum odaállt a kocsival a bejárathoz, így már csak be kellett ügyeskednem magam. A gipsz ha jól emlékszem 1 hétig volt fent. Vicces volt, ugyanis anyumék dolgoztak, tehát egyedül voltam otthon begipszelt lábbal, és nem járógipsz volt. :D De megoldottam én..fogtam egy széket és azt használtam kb járókeretnek xD Emlékszem egyszer Zsófi meg Eve meg is látogattak. :D Aztán végül leszedték a gipszet és megkaptam az én gyönyörű kék térd rögzítőmet. Eleinte felüdülés volt a gipsz után, de aztán már nem volt annyira. Végülis elvoltam vele, tesiznem nem kellett, úgyhogy élveztem. :D Aztán mikor már úgy éreztem, hogy javult a lábam, elkezdtem nem hordani a rögzítőt, sajnos edzésre sem (akkor még karatéztam). Egyik edzésen pedig pont ugyan úgy kiment a térdem, és megint nagyon fájt. Emlékszem ott sírtam Misi-senseinek, hogy nem akarok megint gipszet. :D Aztán bementünk megint a kórházba, ahol nem volt Mona bá D: Csak az undok főorvos, aki azt mondta, hogy maradjak is bent, mert a folyadék felgyűlt a térdemben. Úgyhogy bent kellett feküdnöm kórházban 3 napig (Y). A 2. napon meg még 'operációm' is volt. Igazából szerintem nem az, de úgy írják, hogy az is operációnak számít. :D Igazából csak érzéstelenítették a lábam, és egy csövet vezettek a térdembe amiből 40dl tiszta vért szívtak le o.O Emlékszem hogy fájt az érzéstelenítő ellenére, de volt egy doki aki fogta a kezem. :D Aranyos volt ő is nagyon. Jah, kórház (Y). Nem szabadott volna ez után mászkálnom, de ha egyszer egy kibaszott nővér sem jött, hogy kitudjak menni klotyóra..elintéztem magam :D Aztán végül kiengedtek. Utána még rengetegszer voltam kontrollon meg ilyeneken. Összeszámoltam egy lap alapján, összesen 13x voltam dokinál a térdemmel. :D Ja, tesiből fél év felmentést kaptam ugyebár, a tanár meg év végén meg akart buktatni, mert, hogy nincs mire jegyet adnia. Mondom ember, normális vagy? xD Aztán végül az lett beírva év végi bizibe, hogy felmentett. xD Izgi sztori volt gondolom mindenki nagyon élvezte. :D Mára ennyit!

Property of Detective Daniel 'Danno' Williams

Még a cím is..elterveztem pedig, hogy egy szavas címeket fogok írni. De ez a mondat megfogott. Tetszik. Igazából nem tudom, hogy jött az új őrületem. Nem bírok leszakadni a Hawaii Five-0 (H50)-ról. Eddig is tetszett, de az igazat megvallva, korábban csak 1-2 epizódot láttam és leginkább akkor kezdtem érdeklődni, mikor már pont levették valami hülye műsor miatt. Aztán most megint műsoron van, és én alig várom hétről hétre, de ennyi nem elég..Online nézem folyamatosan a korábbi részeket, ráadásul még arra is vetemedtem, hogy angolul olvassak történeteket, amik a sztorihoz kapcsolódnak. Mostanra egészen ráálltam az angolra, fel sem tűnik, hogy nem magyar, és néha van, hogy nem értek valamit, de nem akadok fent rajta. Sőt, ha valami sokszor ismétlődik, valahogy kitalálom, hogy mit jelent és ez tetszik. Örülök, hogy legalább ennyire tudok angolul. Hát igen, ez a bejegyzés nem nagyon szól másról, csak a H50, csak ez jár a fejemben. Meg persze főleg Danno. A színész is tetszik, de igazán maga a karakter fogott meg. Rajongásom már-már megijeszt. Odáig fajult a történet olvasás, hogy lassan hajnali fél 5 van, mindjárt lecsukódnak a szemeim, de még mindig nem elég. Még akarok olvasni MÉG. És van még mit olvasni bőven, hála az égnek. DE NEM MA! :D A közgázzal borzalmasan haladok, bár a könyvet úgy ahogy kivégeztem, és most hozzá láttam az elméleti kérdések kidolgozásához, miközben rá kellett jönnöm, hogy abszolút felesleges volt elolvasnom a könyvet, mert egyik kérdés sem hasonlít a könyvben leírtakhoz. Örülök. Heh, várom már hányan fognak rákérdezni az msn-es nevemre, meg hányan nem fogják tudni először, hogy én vagyok. :D Anitának szurkolok ám, remélem a 2-es legalább meg lesz neki statból. Ja és remélem nem falja fel őt az albínó tarantula, aki bemászott az ágya mögé, hogy éjszaka zaklassa, ja és akit nem mellesleg Rebeka Black-nek hívnak, mert Friday van (ha meg fiú, Anita kérvényezte, hogy hagy legyen Justin Friday Bieber, szóval megengedtem neki). Az előbb már kezdtem pánikolni, hogy hogy fogok én reggel felkelni, 2,5 óra alvás után, de rájöttem, hogy PÉNTEK van, így valószínűleg nem keltenek 7-kor. Hurray. :D Nah ennyi, feladtam, úgy sem olvassa senki. So...book 'em Danno! :D

Eseménytelen

Gondolkodtam, hogy ma írjak-e, vagy sem, végül fejben összeírtam pár dolgot, amiről írnék. Egyrészt..közgáz projekt: 0. Gondoltam, hogy nehéz lesz rávenni magam a tanulásra..na de ennyire. A kövi téma Johnny, vagyis most bátyus Johnnym. Mert én még mindig bátyusomnak tekintem :) Örülök, hogy beszélgetünk mostanában, bár kicsit rákell hangolódnunk egymásra megint. Mindketten változtunk a legutóbbi beszélgetéseink óta, felnőttünk :/ Ma nagyot csalódtam ám. Megtudtam, hogy a kislány aki anno a Grincsben szerepelt (egyik kedvenc filmem <3), mára egy 17 éves rocker csaj, aki minden koncerten mutogatja a melleit -.-' Gratula hozzá. Hmm..már hónapok óta keresek, csak keresek és keresek. A fehér számológépemet, amire Gackt volt ráragasztva. Sajnos a szobámban nincs, így nem tudom hol lehet, szerintem elhagytam. Hiányzik. Biztos nagyobb szerencsét hozna nekem a közgáz pótvizsgán. És most akkor másik Johnnymról, a koris isten Johnnymról. Ma írta ki a rajongóinak, hogy nem indul a következő évben sem egy versenyen sem. Én kicsit csalódtam de persze megértem. Az azért vígasztal, hogy elvileg a 2014-es Sochiban levő téli olimpián indul. Hisz Oroszországban lesz a téli olimpia, csak nem hagyja ki, ha egyszer úgy imádja azt az országot :O Most úgy tűnik, mindenhol Pride-ok vannak..nem is tudtam, hogy ezek nagyjából egy időben vannak. Adam L. kirakott egy képet, ahogy az anyukája büszkén vonult egy PFLAG pólóban, olyan édes >.< Én is akarok PFLAG pólót :D

Hétvége

Hmm..ugyan nem minden nap írok, de azért igyekszem gyakrabban. Miután pénteken megtudtam, hogy megbuktam közgázból, első dühömben megmondtam anyámnak, hogy megyek velük a kihalt telekre, amit amúgy ki nem állhatok, de gondoltam net nélkül majd jó sokat fogok tanulni. Aha nem. Bármi érdekesebb a közgáznál, még a szobát betámadó hangyák is érdekesebbek voltak. Na mindegy, valamicskét azért csak haladtam az anyaggal, aminek azért örülök. Még csak halálra sem untam magam, pedig számítottam rá. Vasárnap már nagyon be voltam sózva a Forma 1 miatt. Ugyan lemaradtam az időmérőről előző este, de megálmodtam, hogy Alonso fog nyerni (természetesen ő a kedvenc már évek óta <3), és nocsak, 2. helyről indulhatott a versenyen. Gondoltam ezaz, meg lesz az a győzelem. Erre Button kiüti. Nem kicsit voltam mérges és csalódott. Mondjuk az egész verseny vicces volt ezzel a hatalmas esőzéssel, de büszke vagyok magunkra, hogy mind a 4 órát végignéztük. Azért sokkal jobb itthon. A közgáz még mindig nagyon aggaszt, félek, hogy nem sikerül, pedig csak egy 2-es kell, az már csak meg lesz ennyi tanulás után. Majd rámegyek kifejezetten azokra a kérdésekre, amik a minta vizsgákban vannak, az összes elméleti kérdést idolgozom, elvileg csak azok közül fog kérdezni. Furcsa, még az a remény is felébredt bennem, hogy ha ennyit tanulok, akkor a 2-es a tuti, de akár még jobb is lehetek. Akár 3-as is lehet, aminél már kiugranék az ablakon az örömtől, nem is beszélve arról, ha esetleg 4-es lenne. De inkább nem élem magam bele, jó lesz nekem a 2-es is, csak legyen meg, még a 2-essel is megvan az a 4,27-es átlag. Huh, hirtelen ennyi. Nyarat akaroooooook!!!

Csalódás

Igazából..ugrott kb minden amit tegnap írtam. Ma megtudtam, hogy a közgáz vizsgám elégtelen lett. Jelentkeztem pótvizsgára és már el is kezdtem megint tanulni..de eléggé a földhöz vágott. Reméltem, hogy meg lesz a 2-es, nem kívántam volna többet, csak egy szánalom 2-est. Így nem kezdhetek bele a nyárba, de nem ez aggaszt a legjobban, hanem az átsorolás. Ha a közgáz nem sikerülne, akkor ugrott a lehetőségem arra, hogy átvegyenek államira. Pedig nagyon szeretném. Hiába tanulom ezt a rohadt közgázt, nem bírom megtanulni, egyszerűen nem értem, bonyolult ez nekem. De nem baj, most ezt a 10 napot csak arra szánom, hogy tanuljak, hátha így még jobbat is összehozhatok mint 2-es, de én már annak rettentően örülnék. Hétvégén le is megyek anyámékkal a telekre, bár nem terveztem, utálok ott lenni, hisz nincs net, és tele van bogarakkal az egész. De így nem baj, ha nem lesz net 3 napig, legalább addig is a közgázzal foglalkozok, és a bogarakra is találtam megoldást. Nem érzem jól magam. Nem tudom miért, talán emiatt a bukás miatt, de nem vagyok jó. Most már tényleg csak reménykedhetek. Nyarat szeretnék már, tényleg lustulni.

Újrakezdés

Mint látjátok, új blogba kezdtem. Nem is igazán tudom miért, csak úgy éreztem, újat kell kezdenem, hisz a régiben vannak olyan dolgok is, amiket szívesen kitörölnék. Ma gondolkodtam, hogy összegezni kéne kicsit az elmúlt évet, hisz az életemnek egy új szakaszába léptem ez idő alatt. Vége lett a giminek, és megváltozott kicsit az egész helyzet. Felvettek ugyan főiskolára, és úgy érzem, sikerült is helyt állnom, annak ellenére, hogy nem bizonyultam elég jónak ahhoz, hogy államilag támogatottra vegyenek fel. Ugyan nem mondom, de folyton egyfajta bűntudatom van amiatt, hogy a szüleimnek 215ezret kell kifizetniük félévente. Az első félévben ugyan még nem küzdöttem annyira, hisz meg voltam szeppenve az egész rendszertől, de már akkor is elég jól teljesítettem, viszont a második félévben már direkt hajtottam. Csupán a közgáz ronthatja le a képet, de amúgy csupa 4-esem meg 5-ösöm van, sőt, még plusz kreditet is kaptam és kiváltottam most egy kéősbbi szabadon választható tárgyat. Megragadok minden lehetőséget, csak, hogy még jobb legyek. Remélem meg lesz a közgáz legalább 2-esre, még ha 2-es is lesz, az átlagom 4,27 lesz, elég szép nem? :) Nem titkolt célom már egy ideje, hogy átkerüljek államilag támogatottra, hisz akkor nagy súlytól szabadítanám meg az egész családot. Úgy érzem, mindent megtettem ennek érdekében, és most már csak a sorsra, és a döntéshozókra bízom magam. Azt hiszem, igen csak meghatározó pillanat lenne az életemben, ha átkerülnék..úgy érzem, az lenne csak az igazi siker, nem elég a jó átlag. Abba meg már bele sem merek gondolni, hogy államin akár még ösztöndíjat is kaphatnék az átlagomra. El sem hiszem, hogy máris eltelt ez az egy év. Azt hiszem, nem fog ez olyan sokáig tartani, hisz már csak 2 év (meg egy fél év szakmai gyakorlat) van hátra. Gyorsan repül az idő. Bár most, így nyáron..még magányosabbnak érzem magam, mint általában. Megértem, hogy még mindenkinek vizsgaidőszak, meg érettségi meg egyebek, de..nem jó egész nap egyedül itthon ülni..hétvégén meg még a szüleim sem lsznek itthon, tehát még inkább egyedül leszek. Utálok egyedül lenni. Valaki érjen rám..nem akarok egyedül lenni..